Érzelmi intelligencia – Hogyan fejlődik az EQ gyermekünknél?

Érzelmi intelligencia – Hogyan fejlődik az EQ gyermekünknél?

Miért fontos az érzelmi intelligencia (EQ)? Kétrészes írásunk az érzelmi intelligencia területébe ad betekintést. Az első rész az EQ fogalmát, összetevőit, jelentőségét mutatja be. A második rész pedig arról szól, miért szükséges odafigyelnünk gyermekünk érzelmi intelligenciájára, és hogyan segíthetjük ennek a képességnek a fejlődését.

Mi az érzelmi intelligencia?

Az érzelmi intelligencia (EQ) nem mosható össze a hagyományos értelemben vett intelligenciával (IQ). Az EQ mentális képességek, személyiségvonások, társas kompetenciák együtteseként írható le. A 20. század vége felé fellendültek az érzelmi intelligenciával és az érzelmekkel kapcsolatos kutatások.

A kutatók többek között arra keresték a választ, hogy vajon mi lehet annak a hátterében, hogy nagyjából azonos IQ-val, iskolázottsággal, lehetőségekkel rendelkező személyek életpályája különböző? Míg az egyik ember boldog és elégedett az életével, addig a másik ember életét, kapcsolatait, munkáját sorozatos kudarcok nehezítik. A kutatási eredmények szerint a hagyományos/iskolai IQ nem készít fel az élet adta nehézségekre, a kihívásokra és nem garantálja a jóllétet, a szakmai sikereket, a boldogságot és az elégedettséget. Ez azt jelenti, hogy az élet különböző területein elért sikerekért, a kapcsolatok minőségéért, a testi-lelki jóllétért jelentősen az érzelmi intelligencia a felelős.

Miért fontos az EQ?

Az EQ kulcsfontosságú a gyakorlati életben a boldogulásunkhoz. Olyan kompetenciák tartoznak ehhez területhez, mint például:

Számos kutatás vizsgálta az érzelmi intelligencia eredményességre gyakorolt hatását is. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az EQ pozitívan befolyásolja az iskolai és a munkahelyi teljesítményt. Az érzelmi kompetenciák a társas kapcsolatok szempontjából is fontos szerepet töltenek be. Számos bizonyíték van arra vonatkozólag, hogy akik ismerik és jól kezelik saját érzelmeiket, azok a másokét is helyesen érzékelik és hatékonyan befolyásolják. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek képesek felfedni a másik ember hangulatát, vágyát, összetett ismereteik vannak mások érzelmeiről. A társas készségekben jártas egyének bizalmat ébresztenek másokban, a környezetük több szimpátiában és kedvezőbb bánásmódban részesíti őket. Gyengébben működő érzelmi intelligencia esetén döntéseink negatív következményekkel járhatnak (pl.: érzelmeink elsodorhatnak, rosszul választunk társat, állást vagy akár tévesen ítéljük meg önmagunk és mások szükségleteit stb.).

Milyen összetevői vannak ennek a képességnek?

Az érzelmi intelligencia fejleszthető, tanulható képesség, mely számos összetevőből épül fel, ezek dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással. Ez azt jelenti, hogy ha egy-egy összetevőt tudatosan fejlesztünk, az hatással van a többire is.

Az érzelmek felismerése, szabályozása és hangulati egyensúly

Az érzelmi intelligencia egyik összetevője: önmagunk pontos értékelésének és elfogadásának a képessége, valamint önmagunk tisztelete. Emellett nagyon fontos a saját érzelmeink felismerésének és megértésének a képessége, valamint gondolataink és érzelmeink mások számára elfogadható módon történő kifejezése. Az érzelmek megfelelő szabályozása (érzelmeink, impulzusaink és vágyaink kézben tartása) szintén kiemelkedő szerepet tölt be a társas kapcsolatokban, de a hangulati életre, a gondolkodási- és döntési folyamatokra is befolyással bír. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk érzelmeinken igazítani (pl.: lecsillapítjuk önmagunkat, egy adott cél érdekében vágyainkat késleltetjük, jobb hangulatba tudjuk hozni magunkat vagy tudatosan képesek vagyunk olyan érzelmi állapotba kerülni, amely produktivitáshoz, sikerességhez vezet stb.). Akinél ez a képesség fejlett, hamarabb túljut az élet adta kudarcokon, válságokon.

A hangulati egyensúly szintén fontos összetevője az érzelmi intelligenciának. Az EQ szoros kapcsolódást mutat a boldogsággal és az optimizmussal is. A magas EQ-val rendelkező személyek általában elégedettebbek önmagukkal és az életükkel. Az optimizmus egy olyan viszonyulás, amely nehéz élethelyzetekben megóv a reménytelenségtől, elkeseredettségtől. Magában foglalja, azt a szilárd hitet, hogy az akadályok és csalódások dacára bízunk önmagunkban és az események pozitív kimenetelében.

Stresszkezelés

A stressz kezelése szempontjából döntő jelentőségű az érzelmi intelligencia. Megfelelő EQ birtokában jobban meg tudunk felelni az élet kihívásainak. Aki érzelmileg intelligens, az könnyebben képes leküzdeni indulati reakcióit, és magasabb fokú stressztűrő képességgel rendelkezik. Hatékonyan tudja kezelni a kedvezőtlen eseményeket és a stresszes szituációkat. Alacsonyabb érzelmi intelligenciával rendelkező személyek ezzel szemben gyakran túlterheltek és nem megfelelően reagálnak a feszültségteli helyzetekre.

Társas készségek

A másokhoz való kapcsolódás, a kölcsönösen kielégítő kapcsolatok kialakításának és fenntartásának a képessége ugyancsak az érzelmi intelligencia függvénye. A jó társas készségekkel rendelkező személy megérti a kapcsolatot az érzelmek, a gondolatok és a tettek között. Képes a konfliktusok oldására és a nézeteltérések tisztázására. Nagyon fontos megemlíteni az emberekkel való megfelelő bánásmód képességét, ami az empátia területére vezet át bennünket. Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy csak akkor tudunk másokkal empatikusan viselkedni, ha önmagunkkal szemben is képesek vagyunk az empátiára.

Az empátia az a képesség, mellyel tudatosítjuk, megértjük és tiszteletben tartjuk mások érzéseit, érzelmeit. Minél fogékonyabbak vagyunk saját érzelmeinkre, annál jobban tudunk olvasni mások érzelmeiben. Valódi empátiáról akkor beszélhetünk, ha ítéleteinket félre tudjuk tenni. Az empátia fejlesztéséhez gyakorlásra van szükség, motiváltnak kell lenni arra, hogy a másikat valóban meghallgatni és megérteni akarjuk. Az empatikus emberek tisztában vannak mások érzelmeivel és képesek azokat elfogadni. Ez nem azt jelenti, hogy egyet kell érteni a másikkal, hanem azt, hogy a másik ember érzelmeit nem vonjuk kétségbe és nem ítélkezünk felette. Empatikus kommunikáció során az Én-nézőpont helyett a Te-nézőpontra váltunk át és teljes mértékben a másikra figyelünk, mert a megértés csak figyelem útján lehetséges.

Szülői minta

Az érzelmi intelligencia fejleszthető és kialakulását nagymértékben befolyásolja a környezet. A gyermekek figyelik, mit csinálnak a környezetükben élők, és előbb-utóbb utánozni kezdik őket. Az érzelmi intelligencia kialakulását a nevelésnek kell palléroznia, melyben kitüntetett szerepe van a szülői mintának, példamutatásnak (pl.: szülőként mi hogyan kezeljük a stresszes helyzeteket) a tanulásnak, tapasztalásnak. Figyeljük meg, hogy általában hogyan fejezzük ki az érzelmeinket. Kifejezzük egyáltalán? Mit teszünk, mondunk, ha örülünk, szomorúak vagy dühösek stb. vagyunk? Gondoljuk végig, hogy szeretnénk-e, ha ugyanezt csinálná a gyermekünk is.

Az érzelmek felismerésének, megélésének és azok kifejezésének a megtanulása elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni tudjuk a saját érzelmeinket és másokét. Ha ennek a képességnek a fejlődése elmarad, az gyermekkorban magatartási, tanulási zavarokhoz vagy pszichoszomatikus megbetegedésekhez és érzelmi elszigeteltséghez vezethet. Felnőttkorban pedig további nehézségeket okozhat az emberi kapcsolatokban, a munka világában, a stresszkezelésben és nem utolsósorban az egészség megóvásában. Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk magas érzelmi intelligenciával rendelkezzen, akkor először érdemes önmagunkba tekinteni: mi hogyan állunk az érzelmi intelligencia színterén? Hiszen – ahogy azt fentebb is olvashattuk – gyermekünk számára modellek vagyunk, azt fogja leutánozni és megtanulni, amit a felnőttektől lát.

Önreflexív kérdések és gyakorlat saját érzelmi intelligenciánk feltérképezéséhez

Egy-egy nyugodt időszakban gondoljunk vissza a napunkra, mi minden történt velünk és ítélkezés nélkül vegyük szemügyre, milyen érzéseket éltünk át, mire, hogyan reagáltunk. Ez a gyakorlat nagyon fontos a mindennapi lelki egészségünk szempontjából. Segít, hogy érzelmileg kissé el tudjunk távolodni az eseményektől, ami mélyíti az önmagunkkal vagy másokkal kapcsolatos megértésünket, mindemellett ez az ellazult állapot segíthet egy-egy probléma hatékony megoldásában is.

Olvasnivalók a témában:

(Bajor Anita)