Péter 2020-ban a család második gyermekeként császármetszéssel, (a 10. gesztációs héten erős bevérzés miatt) veszélyeztetett, de zavartalan terhességből a 39. héten, 2900 gramm súllyal és 52 cm hosszal jött a világra, Apgar-értéke 9/10 volt. Korai adaptációja zavartalanul zajlott, nyugodt csecsemő volt, sokat aludt és jól evett. Születésétől 1 éves koráig szoptatta az édesanya, tápszeres pótlásra nem volt szükség. A hozzátáplálást 5 hónapos korában kezdték, szívesen fogadta az új ízeket, jó evő volt, mindent megevett, testsúlya a születésétől fogva megfelelő ütemben gyarapodott.
Mozgásfejlődésében a szülők megkésettséget tapasztaltak, 8 hónaposan még csak forogni tudott a hossztengelye körül, és gurulva közlekedett. Először a területi védőnőhöz fordultak tanácsért, aki még nyugalomra intette az aggódó édesanyát. A szülők mégis felkerestek egy DSGM-terapeutát, aki izomhipotóniát tapasztalt Péternél, és elkezdte a terápiáját. A kisfiú mozgásfejlődése lassan haladt tovább, 10-11 hónaposan kezdett kúszni, pár hétre rá mászni, szabályos alternáló végtagmozgással. 14 hónaposan ült, 16 hónaposan állt fel, és 18 hónapos volt, mikor önállóan lépegetni kezdett.
Ekkor a Dévény-terapeuta a lassú ütemű mozgásfejlődés és a nagyobb koponyakörfogat miatt javasolta a gyermekneurológiai kivizsgálást. Emellett a 18 hónapos státuszvizsgálaton már több területen mutatott lemaradást a gyermek fejlődésmenete. Ekkor már a védőnő is hajlott az oki háttér egészségügyi feltérképezésére. Szerencsére a háziorvos sem hárította el a szülők kérését, és kiadta a beutalót a gyermek részére. 19,5 hónaposan megtörtént a neurológiai vizsgálat, amelyen alkati izomhipotóniát és makrokefáliát (familiáris) állapított meg a doktornő, továbbá a vizsgálati helyzetben és a szülők beszámolója alapján tapasztalt kissé megkésett beszédfejlődés, valamint a monoton játéktevékenység miatt további szakorvoshoz, fejlődéspszichológushoz irányította a családot.
A pszichomotoros státusz felmérése során, az akkor 20,5 hónapos kisfiúnál a korának megfelelő kognitív fejlődés mellett a beszédfejlődés, a kommunikáció és a szociális interakciók területén minőségi eltérést tapasztalt a klinikai szakpszichológus, ezért a korai fejlesztés megkezdésére tett javaslatot. Megkérte a szülőket, hogy vegyék fel a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálattal a kapcsolatot. Az édesanya a járási pedagógiai szakszolgálat telefonos megkeresése után kitöltötte és beküldte az intézménybe a bejelentkezőlapot.
A kisfiú pszichológiai és gyógypedagógiai állapotmegismerésére 23 hónaposan került sor. Az édesanya elmesélte, hogyan kerültek intézményünk látóterébe és az egészségügyi szférában megtett útjukat. Beszámolt arról, hogy jelenleg a mozgás-, és a beszédfejlődésben, valamint az együttműködés terén tapasztalnak nehézséget, elmaradást Péternél, és szeretnének segítséget kérni, hogy kisfiuk megkaphassa a megfelelő fejlesztést.
Péter 23 hónaposan még négykézláb közlekedett a lépcsőn, nem tudott páros lábon ugrálni, szaladni, mászókára, csúszdára felmászni. Beszédfejlődése időben indult, a gőgicsélés, gagyogás és a ciklizálás is megjelent nála, de akkor még csak körülbelül tíz szót, szókezdeményt használt. A kétszavas összetételek még nem jelentek meg beszédében, és a beszédértését is változónak ítélték a szülők. Kiemelték, hogy nem mindent ért meg elsőre, amit mondanak neki, nevére is szórványosan figyel. Bár indokolt lett volna a szakértői vizsgálat iránti kérelem beadása és a korai fejlesztés kijelölése Péter részére, ez a család akkori intrafamiliáris helyzetének figyelembevételével, a szülők kérésére nem történt meg. Az édesanya épp várandós volt a harmadik gyermekkel, tömegközlekedéssel nem tudták volna megoldani a fejlesztésekre bejárást. Az édesapa, valamint a nagyszülők munkabeosztása pedig nem tette lehetővé, hogy segítsék a szakszolgálatba való bejutást. A családban van egy 3 évvel idősebb, óvodába járó lánytestvér is. Péter súlyos asztmás betegsége szintén megnehezíti a fejlesztőfoglalkozásokon való rendszeres részvételt.
A vizsgálatot végző kollégák több időpontlehetőséget is felajánlottak a családnak a fejlesztés biztosítására, és javaslatot tettek a gyermek beíratására olyan bölcsődébe, ahová a szakszolgálat korai fejlesztést végző kollégái kijárnak heti négy napon. Végül minden eshetőséget alaposan körüljárva szoros nyomon követésben (telefonos és személyes konzultációk) és fél év múlva esedékes kontrollvizsgálatban egyeztek meg a családdal. Ez szerepelt a javaslatok között a pszichológiai és gyógypedagógiai véleményben. A beszédkésés miatt javasolták Péter fül-orr-gégészeti és audiológiai vizsgálatát, melyre a Heim Pál Gyermekkórházban került sor. Ennek eredménye negatív lett, a beszédet befolyásoló hallásvesztés nem áll fenn Péternél.
2022 végén a család mégis jelentkezett, komplex fejlesztést kértek, melyet nevelési tanácsadás keretében biztosított a gyógypedagógus kolléga a gyermek részére. A családi erőforrások átcsoportosításával (a nagypapa munkaidő-módosításával) kéthetente tudták vállalni a részvételt, és rendszeresen meg is jelentek a foglalkozásokon. A fő fejlesztési területek és célok Péternél a kommunikációs képességek, a beszédindítás, a kognitív készségek, a nagymozgás és finommotorika, valamint a szociális készségek és az önkiszolgálás fejlesztése voltak.
Az édesanya a kistestvér születése mellett Péter és nővére fejlesztését is fontosnak tartotta, magánúton mozgásterápiát (TSMT) is elkezdtek otthon a gyermekekkel. A nevelési év végén a terápiás tapasztalatok és a kontrollvizsgálat eredménye egyaránt felvetette Péter sajátos nevelési igényét, így továbbküldték a megyei szakszolgálathoz, és javasolták a gyermekpszichiátriai kivizsgálást is autizmusspektrum-zavar gyanúja miatt. Péter „egyéb pszichés fejlődési zavar”-ral sajátos nevelési igényű státuszt kapott a megyei szintű szakértői vizsgálat során. Pszichiátriai vizsgálata pedig többlépcsős folyamatban történt, melynek eredménye egyelőre „kevert specifikus fejlődési zavar” (BNO F83) lett. A gyermekpszichiáter a vizsgálati véleménye szerint, bár az elmaradás mellett minőségi eltérés is észlelhető Péter fejlődésében, ez jelenleg nem meríti ki az autizmusspektrum-zavar diagnózisát – a fejlődés nyomon követését és a kontrollvizsgálatot javasolt egy év múlva.