A jelenleg 6,5 éves kisfiú gondozatlan terhességből, a fiatalkorú anya első gyermekeként, szaksegítség nélkül, otthon született. A mentők a lepényi szakban érkeztek meg, a jó általános állapotban lévő újszülöttet és az édesanyát kórházba szállították. Az Apgar-érték nem ismert, a gyermek születési súlya 3070 gramm, hossza 55 cm volt. Az újszülöttet 4 napos kórházi tartózkodás után a családi körülmények és a családi jogállás rendezésének idejére csecsemőotthonban helyezték el, ahol a rokonai nem látogatták, így egy hónapos korában nevelőszülőhöz került.
A nevelőszülői ellátás zavartalan volt, a nevelőszülő rendszeresen tartotta a kapcsolatot a védőnővel és a házi gyermekorvossal. A kötelező státuszvizsgálatok és a védőoltások a csecsemőnél megvoltak, az együttműködés jónak volt mondható. A vizsgálatok során testi, értelmi és szellemi elmaradás nem volt tapasztalható. A gyermeket egyévesen örökbe fogadhatóvá nyilvánították, majd 15 hónaposan örökbe is fogadták, ekkor került a körzetbe. A védőnői gondozás protokollja szerint felvettem a kapcsolatot az előző védőnővel, aki még nem tudott az örökbefogadás tényéről.
A körzetembe költözés másnapján megtettem a kötelező családlátogatást, megbeszéltük a gondozási tervet és a találkozás időpontját a 15 hónapos oltásra és a státuszvizsgálatra. A családlátogatás során a szülők és az anyai nagymama is otthon tartózkodtak, megmutatták (kérés nélkül) a kisfiú szobáját, játékait, ruháit – mindent, amit fontosnak tartottak. Áron már akkor egyedül járt, barátságos, eleven, kis segítséggel önállóan enni tudó gyermek volt.
Az anyával a kapcsolattartás folyamatos volt, telefonon és személyesen mindenről tájékoztatott (iratok rendezése, névváltozás, egyebek). A kisfiúval mindig pontosan megjelentek a státuszvizsgálatokon. A 2,5 éves vizsgálat során enyhe beszédelmaradás volt tapasztalható. A javasolt könyveket, játékokat a későbbiekben a szülők beszerezték, és a gyermekkel való otthoni foglalkozást hangsúlyosabbá tették.
A kisfiút az óvodába időben beíratták, és a nyáron történt családlátogatás során elmondták, hogy az óvodai beszoktatást már szeptemberben el is fogják kezdeni (Áron december hónapban született). A hároméves státuszvizsgálaton az előzőekben említett beszédelmaradás nem volt tapasztalható, de szemészeti vizsgálatot javasoltam, mert az édesanya említette, hogy a vér szerinti anyának kancsalsága volt. A szemészeti vizsgálaton megjelentek, ahol kezelést nem tartottak fontosnak.
A négyéves védőnői vizsgálaton a kisgyermek bőre erősen atópiás volt, amire kenőcsöket használtak, és gasztroenterológián is voltak kivizsgáláson. A kivizsgálás során mogyoró- és égerallergia igazolódott, gyógyszert kaptak, és diétás étrendet írtak elő, amit az édesanya megértett, és a mai napig be is tart. A státuszvizsgálaton észleltek során kiemelendő a színek ismeretének, a jobb-bal kezesség kialakulásának és az önállóságnak a hiánya. Az édesanyát tájékoztattam a felsorolt nehézségekről és a megoldási lehetőségekről. 2022 januárjában telefonon felvettem a kapcsolatot a járási szintű pedagógiai szakszolgálattal, és február elején meg is történt a szakértői vizsgálat. A járási szakértői bizottság szakemberei a vizsgálatot követően nem tartották szükségesnek a gyermeknél különleges bánásmód megállapítását.
A kisfiú az óvodai élet minden napján az óvónőktől elhangzott panasszal tért haza (eleven, nem tud megülni, agresszív, csúnyán beszél, stb.) Az édesanya több alkalommal sírva hívott fel, hogy mit tudna tenni gyermeke érdekében. A gyermeket nevelő óvónővel személyesen és telefonon is tartottam a kapcsolatot, és tanácsadások alkalmával a körzetből több szülő is említette Áron óvodai viselkedését.
2022 októberében tanácsomra az anya újra felkereste a szakértői bizottságot, és újabb vizsgálatot kért. 2022 decemberében megtörtént a vizsgálat, az óvodai jellemzés is pontosan rögzítette az óvodai nevelés során tapasztaltakat, és a vizsgálat után a járási bizottság javaslatot tett a megyei szintű szakértői vizsgálatra a sajátos nevelési igény megállapítására, vagy annak kizárására.
Az allergiás bőrtünetek miatti gyakori gyermekorvosi találkozások és az ötéves státuszvizsgálaton tapasztaltak (figyelmetlenség, túlmozgás) miatt Áront gyermekneurológusi vizsgálatra utaltuk, ahol az alvásmegvonásos EEG nem mutatott problémát. A diagnózis „az aktivitás és a figyelem zavarai” (BNO F900) lett.
A 2023 tavaszán kiadott megyei szintű szakértői bizottsági vizsgálat szakértői véleménye szerint a gyermek sajátos nevelési igényű, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási zavarral és figyelemzavarral) küzd, ezért kiemelt figyelmet igényel, különleges bánásmódra jogosult. A gyermek a többi gyermekkel közös nevelésben részesülhet.
A szülők a határozatot elfogadták, és egy kicsit meg is könnyebbültek, hogy megtudták, milyen fejlesztési lehetőségeket vehetnek igénybe gyermekük számára, és hogyan járulhatnak hozzá a további eredményes fejlődéséhez. Áron fejlesztésre, logopédiára és pszichológushoz is jár, otthon TSMT tornát végez. A kisgyermeket az édesapa hozta be a hatéves védőoltásra és védőnői státuszvizsgálatra, ahol eredményesen teljesített.
A szülők és az óvoda sem kérelmezte 2024 januárjában a további óvodai nevelést, áprilisban a kisgyermeket beíratták a helyi általános iskolába, ahol megkezdte a tanulmányait. Áron élettörténete ugyan nem szokványos körülmények között kezdődött, de az örökbefogadással jó úton halad, mert szülei mindent megtesznek annak érdekében, hogy helytálljon az iskolás években, és tanulmányai befejezése után sikeres felnőtté válhasson.